Múló idő arcába nevetve,
vállt vállnak vetve,
egymást átölelve,
szövetséget ekképp kössetek,
életre-halálra!
A létóceán örvényébe taszítva,
legyetek egymásnak biztos pont, kőszikla!
Szorítsátok egymás kezét, el ne engedjétek!
Így várjátok a hajnalt,
életre-halálra!
Az elmúlás kénköves poklába
virágszirmot hintsetek,
utódokat nemzzetek!
Legyen ki a fejfátoknál hálás szívvel állva,
emlékezzen rá, hogy esküt tettetek:
életre-halálra!
Hozzászólások nem engedélyezettek, de a trackbacks és a ping elérhető.