5 dolog amit nem tudtál a Buddhizmusról

posted in: Gondolatok | 0

A buddhizmusban nincs lélekvándorlás

A Buddha szerint nincs bennünk semmi állandó, amit léleknek (atman) nevezhetnénk! Létezik ugyan a buddhizmusban újra testet öltés, de azt a mécses hasonlat írja le a legjobban: amikor az egyik mécses lángja meggyújtja a másikat, jelen életünk úgy szolgál okként egy következő fellobbanáshoz, testet öltéshez (már ha éppen a forma világába taszít minket a karmánk és nem valamelyik forma nélküli dimenzióba).

Az első nemes igazság félreértése és félrefordítása

Általában az első nemes igazságot a következő képen fordítják: “Az élet szenvedés”, vagy “Az élet szenvedéssel teli”. Azonban a szanszkrit dukkha szó ugyanúgy jelent tökéletlenséget, elégtelenséget is!

Az első nemes igazságot könnyű belátni, ha átgondoljuk, hogy mi okoz szenvedést:

  • vágyainkat el nem érni, szenvedés
  • ha elérjük a vágyottat, kiüresedést tapasztalunk, ez is szenvedés
  • ha elérjük amire vágytunk, majd elveszítjük azt, az is szenvedés
  • kellemetlen dolgokat megtapasztalni, szenvedés
  • kellemest elveszíteni, szenvedés

Mivel minden folyamatosan változik a fizikai világunkban, ezért végső soron minden kellemes dologtól meg kell válnunk és gyakran sodor a sors kellemetlen vélt körülményeket az utunkba.

A karma helyes meghatározása

A karma szanszkritül tettet jelent. A karma tana azt jelenti, hogy minden tettnek következménye van, melynek hatása van a jelenre és a jövőre.

A karmát sokan univerzális igazságszolgáltatásként értelmezik, azonban ez egyáltalán nem igaz! Karmikusan nem létezik jó vagy rossz tett, mert az értékítéletet mi magunk alakítjuk ki a velünk történt eseményekről. A dolgok és események nem rendelkeznek ilyen belső értékekkel, azokkal a mi tudatunk ruházza fel őket! A karma működhet tükörként is (pl.: sok jó tett következménye, hosszú és egészséges élet), de működhet hajlamként is (azaz “aki” korábban sikeres volt, az a jelenben és a jövőben is sikeres lesz)!

A karmát leginkább egy sűrű szövésű hálóhoz lehet hasonlítani, melyben minden mindennel összeköttetésben áll. Bármilyen tett és ok, hatással van minden másra az egész világegyetemben.

A Théraváda eredete

Jelentése: az öregek iskolája. A buddhizmus legöregebb ága, mely a Páli kánon tanításait alkalmazza. A Páli kánon volt az első mű, mely a Buddha tanításait írásba foglalta. A Théraváda a lemondás, a világtól való elfordulás útja, azonban világiak számára is tartalmaz, egyszerű és hasznos módszereket!

A buddhizmus a középút tana

A buddhizmus a középút tana, nem csak azért, mert módszereiben elveti a szélsőséges gyakorlatokat és eszméket és a középutat követi, hanem azért is, mert célja, hogy tudatunk “középen” maradjon, ne ragadja magával se vágy, ragaszkodás, se pedig ellenszenv és harag. A Buddha szerint a szenvedés oka a három méreg: vágy/ragaszkodás, ellenszenv/harag, nem-tudás, vagy tudatlanság, mely elfedi előlünk a dolgok valódi természetét.

Mi a dolgok valódi természete?

A dolgok kettősségét az ítélkező, dualista tudatunk hozza létre, mely minden értékel. A dolgokat jónak, hasznosnak, kellemesnek, károsnak, rossznak, vonzónak vagy taszítónak érzékeljük. Ez a vonzás és taszítás irányítja érzelmeinket, gondolatainkat és cselekedeteinket, végső soron a sorsunkat.

Amikor megszűnik a dolgok feletti ítélkezés, akkor felismerjük a dolgok lényegnélküliségét, jelenségszerűségét.

 

Mennyire tetszett amit olvastál?

Kattints egy csillagra az értékeléshez!

Átlagos értékelés / 5. Szavazatok száma

As you found this post useful...

Follow us on social media!

We are sorry that this post was not useful for you!

Let us improve this post!

(Visited 142 times, 1 visits today)
Earn.com - Keress Bitcoint online!
Follow UrbanSiddha:

Latest posts from
Travelminit.hu - Erdély szállás