végtelen

Vak koldusok

Mit tennél, ha tudnád, léted holnap véget ér? Hullatnál-e könnyeket a meg nem élt percekért? A szeretetnél ugyan mi lenne fontosabb? Kiket ölelnél meg az utolsó nap alatt? S mit tennél ha tudnád, meg sose születtél? S a halál látomása többé már el nem ér? Mi lenne, ha tudnád,Bővebben

Zuhanok

Zuhanok a végtelen téren át, társam a végtelen magány. Az éj sötétje csendben átkarol, Minden a feje tetejére állt. Felszökkenő vágyak és hajlamok, zuhanok mellettük sebesen. Szállok a végtelen éjen át, A sötétben önmagam keresem.Bővebben

Otthonunk

Otthonunk a végtelen ég, De csábít a tengerek mélye. Ölelkezünk, útra kelünk, Vár holnap ezer reménye. Találkozunk, egymásra nézünk, Cinkosan, reszketve, félve. Tudjuk, egyszer majd megérkezünk, s megpihenünk egymás ölébe.Bővebben

Aki én vagyok

Csábít a távoli végtelen, de szívemben rettegés, félelem. A víz tükrében meglátom arcomat, ki élhet e rengeteg ál-arc alatt? Ál-arcaim mint hagymahéjt tépkedem, keserű könny marja két szemem. Várom hogy meglássam azt akit, félelmem elnyom és eltaszít. Fény lobban és tízezer harsona, kürtöli fülembe, ostoba! Virágos rét, gyengéd gyötrelem, násztáncátBővebben