Travelminit.hu - Erdély szállás

Végtelen vizek felett

posted in: Versek | 0

Végtelen vizek felettA végtelen vizek felett, betöltve az időt s teret,

fehér ködként szétterülve, őstengerben megfürödve,

csupa öröm, csupa kellem, fürödtek a fénytengerben.

 

Csicseregve, duruzsolva, boldogságtól sóhajtozva,

egymást fénnyel átölelve, végtelenből végtelenbe,

gondolatnak sólyomszárnyán, szökkentek nagy szerelembe.

 

Alattuk az ősi tenger, telve vággyal, félelemmel,

egyre csábít lent a mélység, feneketlen mély sötétség,

“mi lenne ha együtt, játszva, merülnénk az éjszakába?”.

 

Ős-Atyácskát megidézik, hol a forrás fénye fénylik,

kérlelik őt esdekelve, merülni ős tengerekbe,

hol a fényük már csak szikra, Ős-Atyácska rábólinta.

 

Hullám sírban elmerülnek, a sötétben egyre lejjebb,

csillagfényük gyertya lángja, merülnek az éjszakába,

egymást végleg elveszítve, öntudatlan révületbe.

(Visited 1 times, 1 visits today)
Earn.com - Keress Bitcoint online!
Follow UrbanSiddha:

Latest posts from