Történt egyszer, réges-régen,
csokibolt nyílt a környéken.
Odajártak ifjak s vének,
nyalánkságot ott vevének.
S annak aki könnyen csábul,
kóstoló is járt busásul.
Nyalka mikor arra jára,
tátva marad szeme, szája.
Ízlelgeti, kóstolgatja,
ugyan miből vigyen haza?
Mire nehéz döntést hozna,
meg is telik a pocakja.
Ígéri, hogy jő majd másnap,
de sikerül -e úgy mint másnak?
Visszatér ő, nem is egyszer,
vásárolni ugyan nem mer.
De annyiféle, annyi fajta,
előbb mindet végigfalja.
Öreg boltos már nem hagyja,
kifelé őt noszogatja.
Tessék választani, s venni,
nem a potyán kerekedni.
Elballag a Nyalka sértve,
lógó orral, messze, félre.
Ej hát mi van véled Nyalka,
rá se néz a kirakatra.
Nem kell neki sós, se édes,
csak a potya a negédes.
Hozzászólások nem engedélyezettek, de a trackbacks és a ping elérhető.